Nagyon érdekes tendenciák rajzolódnak ki az Eurostat friss adataiból a magyarországi régiók különféle gazdasági mutatóiról, hiszen Pest megye, illetve Közép-Dunántúl több szempontból is belendült, míg például Nyugat-Dunántúl a szenvedés jeleit mutatja. Ebben többek között annak is lehet szerepe, hogy az utóbbi években kevésbé jeleskedett Nyugat-Dunántúl a nagyberuházások odavonzásában a nagyon alacsony munkanélküliségi ráta mellett.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
A gazdagabb települések vásárlóereje sok helyen stagnált a koronavírus-válság évében, de például az egyébként is módosabb Debrecen és Jászberény térségében nőtt a vásárlóerő, miközben rengeteg dunántúli, tiszántúli eleve szegényebb településen csökkent, így a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket fokozta a járványválság – rajzolódik ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített ábrákból. Az életszínvonalbeli széttartás mellett az egy főre jutó átlag 2020-ban 2 millió forintra jött ki, de emögött hatalmas különbségek voltak: a legszegényebb és a leggazdagabb település egy főre jutó vásárlóereje között közel 6,5 millió forint volt ez.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.
A magyar gazdaság felzárkózása folytatódott tavaly a fejlett nyugati országokhoz, azonban az egy főre jutó fogyasztásban nagyon gyengén teljesítünk.
Budapest gazdasági súlya megkérdőjelezhetetlen, a térség kétszer olyan fejlett, mint az országos átlag, azonban azok a megyék kezdenek feljönni, ahol dübörög az autógyártás.
Hosszú idő után Budapest újra növelte fejlettségi előnyét a többi megyéhez képest - derült ki a KSH regionális, 2017-re vonatkozó GDP-adataiból. A legfejlettebb megyék sorában Fejér egyre stabilabban előzi Komárom-Esztergomot, és a nagy sikersztori, Győr-Moson-Sopron fejlődése is megtorpant. Budapest és Nógrád között továbbra is 4,5-szörös a különbség.
Az elmúlt tíz év során messze a legnagyobb egy főre jutó GDP-növekedés, azaz gazdasági fejlődés, Győr-Moson-Sopron megyében ment végbe Magyarországon belül, noha itt zajlott az elmúlt két évtized messze legnagyobb sztrájkja a napokban. Az érdekes kettősségnek többek között az lehet az oka, hogy az Audi-gyár felfutó termeléséből és itt jelentkező profitjából a gyár dolgozói csak korlátozottan részesedhettek, igaz mindenki úgy forgatta ebben a vitában a statisztikákat, ahogy neki kedvezőbb volt. Az mindenesetre biztos, hogy a megye gazdaságilag sokat köszönhet az Audinak és beszállítóinak, mi pedig ennek apropóján megnéztük, hogy a többi megyében mekkora előrelépés történt az elmúlt években. Kiderült: míg Győr-Moson-Sopron mellett Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye nagyot lépett előre az uniós átlag felé, aközben Budapest és Pest megye lényegében nem tudott közeledni ahhoz.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - villantotta fel a minapi Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában a látványos ábrát Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyúttal azt is hozzátette: a jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram, bár ezekkel együtt is igaz, hogy a beruházási teljesítmény azokban a megyékben volt jóval erősebb, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak.
Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.
A nyugat-európai és az északi gazdaságok vezetik az egy főre jutó fogyasztás és a GDP rangsorát az EU-ban, miközben Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel. A román egy főre jutó GDP és fogyasztás dinamikusan nőtt 2017-ben, és utóbbiban megelőzték Magyarországot.
Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
Idén is négy magyar régió került fel arra a listára, ami az Európai Unió 20 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t termelő térségét összegzi. Jobbára bolgár, román és lengyel térségekkel osztozunk az utolsó helyeken. Egyetlen magyar régió van, amely eléri az uniós átlagot, ez pedig Közép-Magyarország.
Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
A tárgyalások a CIA igazgatója is jelen van.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
